Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet

 

Az intézet telefonszáma: +36-1-468-2636

Székhely: 1147 Budapest, Gyarmat utca 85/b.

Email: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Alapítás éve: 2016.

 

Igazgató: Dr. Káprály Mihály

Tudományos titkár: Szücs-Vorinka Irén

Tudományos munkatárs: Giricz Viktor

 

Közérdekű adatok: https://intezet.ruszinok.com/

 


Intézetünkről

2016. május 1.-i dátummal kezdte el működését Budapesten a Ruszin Tudományos Intézet, melynek vezetője Dr. Káprály Mihály, tudományos titkára Vorinka Irén. Az Intézet székhelye a Budapesti Gyarmat u. 85/B szám alatt működik. Tevékenységük körét hosszan lehetne sorolni, de ezek közül is szeretnénk megemlíteni néhányat. Az Intézet közfeladata a ruszin nemzetiségi feladatot ellátó tudományos és kutató tevékenység ellátása. Ruszin nyelven, illetve más nyelveken az adott közösség szellemi, épített és tárgyi emlékeire, hagyományaira, kultúrájára, történelmére, nyelvére, intézményeire, társadalmi viszonyaira vonatkozó adatok gyűjtése, tudományos értékű feldolgozása és közzététele. Az Országos Ruszin Önkormányzat Közgyűlése 2016. november 29.-i ülésén döntött arról, hogy az Tudományos Intézet 2017. január 1. hatállyal Hodinka Antal akadémikus nevét viselje, így ez évtől már Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézetként tevékenykedik. Az Intézet nagy gondot fektet a ruszin nemzetiséghez tartozók szellemi, kulturális örökségének, kulturális hagyományainak megőrzésére, feltárására, fejlesztésére, bemutatására. Aktívan részt vesz a ruszin nemzetiségű települések hagyományainak kutatásában. Az Intézet együttműködik a hazai és más külföldi tudományos kutató intézetekkel, kulturális intézményekkel, szervezetekkel, valamint a tudományos, a művelődési és kulturális élet egyéb szereplőivel.  

 

 

2023.09.21.

Kirándulás Szlovákiába

 

Ólubló

 

Eperjesről 63 kilométerre északnyugatra, a Magas Tátra irányában, Ólublón található egy skanzen, amelyben Szlovákia minden nemzetiség képviselve van, ahogy a ruszinok is, valamint görögkatolikus fatemplom is található itt. Az összes ház nagyon jó állapotban van és természetesen autentikus. Érezni lehet az ősök életét.

 

Eperjes

 

Elmondhatjuk, hogy ez a város fontos a ruszinok számára. Itt található a Duchnovics Alexander Színház és a Ruszin Múzeum. A ruszin aktivista, újságíró, politikus és dramaturg (ő volt a dramaturgja Duchnovics A. „Főkolompos” darabjának), a Hodinka Antal díj tulajdonosa, Medvigy Petro itt él a városban. Volt olyan kedves megmutatni nekünk a történelmi helyeket és Duchnovics Alexander, illetve Hojdics Pávlo emlékhelyeit. A Ruszin Múzeumban megtekintettük nemzetiségünk és a görögkatolikus hit emlékeit Kraleva Ljuba igazgató vezetésével.

A ruszin színház

 

Eperjesen a Duchnovics Alexander színház 1990. óta működik (valójában 1945. óta működött, de más néven). Azt terveztük, hogy megtekintjük Duchnovics Alexander darabját, a „Főkolompost” (1963). De ezt a darabot éppen nem játszották Eperjesen, azonban az állami kulturális programnak köszönhetően a színház, mint vándorszínház vendégszerepel Szlovákia ruszinok lakta településein, és ezt a darabot Velkő faluban játszották, amelyik körülbelül 60 kilométerre van északkeletre Eperjestől. Ez a nagyon szép település a kárpátaljai falvakra hasonlít, egy kis folyó két oldalán fekszik nagyon szép, nem túl magas dombok között. De meglepetés várt minket: a darab bemutatása után egy kis vendégfogadás volt, mert ez nem csak színházi előadás, hanem egy kisebb ünnepség, közösségi élmény is volt, a terem tele volt emberekkel.

Mi is meglepetésnek számítottunk, de Prokopics Márián, a falu polgármestere örömmel fogadott minket. Ruszinul beszélgettünk, kicsit másképp, ahogy a helyiek. Értettük egymás szavát, a „Dicsőség Jézus Krisztusnak!” köszöntésre örömmel felelték: „Dicsőség mindörökre!” Ami a legfontosabb volt, hogy Duchnovics komédiáját a színészek ruszinul adták elő, az eperjesi ruszin irodalmi nyelven, de mindent teljesen jól értettünk. A kis ruszin falu kis színpadán zajlott előadás, a ruszin polgármester Márián és a ruszin lakosok, a vendégfogadás ezen az ünnepen örökké jó emlékek maradnak számunkra.

Pályázati szám: NKUL-KP-1-2023/3-000060

Fényképek

 

 

 

2022.09.16.

„A világ ruszinisztikája ma: a fejlődés elméleti és gyakorlati kérdései”

tudományos konferencia

 

Mi, ruszinok, kitarunk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy történelmünkkel elveszett nép legyünk. A 90-es évek bársonyos forradalmai korszakában történt ruszin reneszánszának köszönhetően újjászülettünk, ruszinnak vallottuk magunkat, szabadon beszélhettünk, írhattunk. Jó volt tudni, vállalni ruszinságunkat, ruszin származásunkat, nem fontos, hogy beszélünk-e ruszinul, vagy sem, ismernünk kell gyökereinket, származásunkat, amely, akarjuk, vagy sem, de megnyilvánul.

De nem csak beszéltünk, hanem írtunk is. Mert az ember nemcsak beszél, hanem gondolkodik is. Csak hát az írásokat nem volt hol megjelentetni.

A gondolatok azonban nem vesznek el. Ujjászületnek minden nap, össze lehet vetni őket mások gondolataival, ha nyitottak vagyunk, és van is lehetőségünk nyitni mások felé, így vagy úgy, de végül is fennmaradnak.

Sok éven át tartott ez így. Sokféleképpen: otthon a vacsoránál, barátokkal, kollégákkal, digitálisan és magányos gondolatok közt éjszaka.

E folyamat eredménye volt, sok korábbi eseményhez hasonlóan, a tudományos konferenciánk Budapesten ez év szeptember 16-án. A konferenciát ünnepi és tájékoztató beszédével Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin szószólója nyitotta meg, ez után következett Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetőjének köszöntőjével, amelyben beszélt ruszin gyökereiről, a ruszin lélekről, megőrzésének fontosságáról, a görögkatolikus vallás fontosságáról, és sajnos szót kellett ejtenie a háborúról is. Mivel a konferencia ruszin nyelvű volt, Dr. Simicskó István beszédét lefordítottuk. A jelenlévőket szintén köszöntötte Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke is, aki ismertette a magyarországi ruszin közigazgatási rendszert.

Köszönhetően a Magyar Kormány egyedi és történelmi viszonyának a ruszinokkal, valamint Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin szószólójának tevékenységének a konferencia első napját az Országházban tarthattuk. A tisztelet mély érzése és a múlt jelenléte uralkodott Széll Kálmán, Magyarország nagyjának történelmi termében. A tisztelet a ruszinoknak, a ruszinisztika professzorainak, tudósainak és fiatal szakembereinek is szólt. Ilyen környezetben az első nap ülésének előadásaikkal felléptek:

Koporova Kvetoszláva (Szlovákia): A ruszin nyelv a nyelvtani szabályok változásainak szövegkörnyezetében Szlovákiában.

Padjak Valerij (Szloákia, Ukrajna): Jázécsije (ószláv írás) ma: a ruszin ruszofilok írók műveinek átírásának elvei és problematikája.

Pavlics Michál (Szlovákia): A nemzettudat jelenléte Szlovákia ruszin irodalmában 1989 után.

Sipovics Jura (Ukrajna): Okító levelek: kivonatok Duchnovics Alekszander levelezési gyűjteményéből.

Michajlo Fejsza (Szerbia): Prof. dr. Julián Ramacs hozzájárulása a ruszinisztikához.

Dudasova Julia (Szlovákia): Ruszin nyelvjárások a nyelvi kapcsolatok szempontjából Kárpát-medence nyelvi térségében.

Kaname Okano (Japán): A mozgást kifejező igék a magyarországi ruszin nyelvben: a „Ruszin Világ” lap szövegei alapján.

Kalinics Tomas (Csehország, Skócia, Ukrajna): Törekvések a ruszin nyelvi aktivitás érdekében.

A tudományos előadások után szóhoz jutott a politika is. Papuga Olena, az emberi és nemzetiségi jogok és párbeszéd minisztériumának államtitkára Szerbia ruszinságának helyzetéről tájékoztatta a jelenlévőket. Az előadása alapján Szerbia nemzetnek ismeri el a ruszinokat, iskolákat, gimnáziumokot tartanak fenn. A konferencia első napját idegenvezetővel vezetett parlamenti séta zárta.

A konferencia második napján átköltöztünk a magyarországi ruszinok székházába, amelyet a Magyar Kormány pályázati támogatásával újítottak fel. A konferencia vendégei megtekintették a Fedinecz Atanáz Magyarországi Ruszinok Közérdekű Muzeális Gyűjteménye és Kiállítóhelyét, a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézetet és az Udvari István Magyarországi Ruszinok Könyvtárát.

A parlamentinél kisebb teremben, de baráti, testvéries közegben a következő előadások hangzottak el:

Budovszka Jelena (USA) nevében Zadoja Kira (Németország): „Sárkány” a kárpátaljai ruszinok és szomszédaik folklórjában.

Dr. Lyavinecz-Ugrin Marianna (magyarország): In memoriam Benedek Gergely. Benedek Gergely Komlóska ruszin nyelvének örzője.

Holubkova Michaila (Szlovákia): Idegen eredetű szavak a ruszin népi nyelv szlovákiai változatában.

Szűcs-Vorinka Irén (Magyarország): Hodinka Antal életének és tevékenységének adalékai: néhány dokumentum az akadémikus örökségéből.

Káprály Mihály: Aktuális-e a ruszin nyelvjárások kutatása a XXI. században (az Ungvári járás Nagyláz falu lakóinak beszédtanulmányozási tapasztalataiból).

A konferenciát Káprály Mihály összefoglalója és Giricz Vera beszéde zárta. Ezután leróttuk tiszteletünket a ruszinok előtt a székház udvarán állított kopjafánál.

A konferencia értékes tudással szolgált a jelenlevőknek, megmutatta, hogy a ruszinisztika valóban tudomány, és még sok munkára, kutatásra van szükség.

Mély tiszteletünket fejezzük ki a ruszinisztika szakembereinek, a konferencia szervezőinek és a jelenlevőknek a részvételért, érdeklődésért és erőért ruszinnak lenni.

A konferencián jelen volt többek közt Peter Medvigy, ruszin újságíró, aktivista és színész, a szlovák köztársasági elnök, Zuzana Čaputová ruszin tanácsadója is Eperjesről. Az ő cikkeit a konferenciáról megtalálhatják ruszin nyelven a lem.fm honlapon.

 

A konferencia rendezője a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézetet, támogatói Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (pályázati azonosító: NKUL-KP-1-2022/2-000545), Országos Ruszin Önkormányzat, Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin szószólója.

 

 

 

 

 

Tudományos kiadványaink, amelyeket a Magyarország kormánya, Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója valamint az Országos Ruszin Önkormányzat támogatták:

 

A magyarországi ruszin nyelv kodifikációs folyamatának alapvető munkája, szerzője dr. Káprály Mihály, a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet igazgatója. 

 
 
 
 
Dr. Káprály Mihály, a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet igazgatója által gyűjtött Kárpát--medencei ruszin helységneveinek gyűjteménye, amiben érdekes helységneveket találhatnak a magyar olvsók is:
 

A ruszin-magyar, magyar-ruszin szakszavak szótára, mely a korábbi ruszin-magyar, magyar-ruszin szótárak kiegészítése a különleges szavakra, kifejezésekre összpontosítva.

 

2018. 

A ruszin-magyar szótár bemutatása

 

Ez a szótár, ahogyan az előző, a „Magyar - ruszin szótár” (Budapest, Croatica, 2018) elsősorban a ruszin nyelv iskolai tanítására készült. Természetesen hasznos mindazok számára is, akik szeretnék megtanulni az anyanyelvüket, annak írott formáját, akik most teszik meg első lépéseiket ezen az úton. A hasonló szótárak írásának történelme több mint százéves. Az elsőt Mitrák Alekszander írta 1881-ben, amely a korabeli nagyorosz irodalmi nyelven alapult. Majd 1883-ban Budapesten látott napvilágot Csopej László kiemelkedő munkája, az „Orosz-magyar szótár”, amely már sokkal közelebb állt a beszélt ruszin nyelvhez. Nagy figyelmet érdemel még Hodinka Antal szellemi nagyságunk által 1922-ben nyomdára előkészített „Ruszin-magyar igetár” is, melyet csak 1991-ben sikerült Udvari Istvánnak megjelentetni Nyíregyházán.

Bízunk benne, hogy ez a szerény kiadványunk is hasznára lesz nemzetiségünknek, segítségére lesz az iskolásoknak és mindenkinek, kinek fontos az anyanyelvünk.

 

A magyar-ruszin szótár bemutatása

 

Az első magyar–ruszin szótár kilencven évvel ezelőtt látott napvilágot Uzsgorodon (Ungváron), és azóta könyvritkaságnak számít. Az új szótár kiadása nemcsak azért vált szükségessé, mert a régit nem lehet fellelni a könyvtárakban, hanem más okokból is.

Az első az, hogy az 1928. évi kiadás a ruszinok nemzeti és nyelvi identitáskeresésének a két világháború közötti zavaros időszakában jelent meg. A szótárra jellemző a kor tarka kuszasága, és főleg a beszélt kárpátaljai köznyelven alapul.

A második ok az elavultság, ugyanis a ruszin nép majdnem százéves reneszánszának köszönhetően rengeteget fejlődött: a negyedik önálló keleti szláv néppé vált.

A civilizált világ most már elismeri a ruszinok önálló nemzetté válásának jogát, támogatja kultúrájuk és oktatásuk fejlesztését.

Az évek alatt fontos változások történtek a magyarországi ruszin társadalomban is, amelyek hatással voltak a ruszin nyelvezetre.

A más országokban élő testvéreinkhez hasonlóan mi, a magyarországi ruszinok is az irodalmi

nyelv egyéni változatát használjuk, követjük a változásokat, ezért a friss kiadásnak köszönhetően a ruszin nyelv legújabb, élő szókincse került rögzítésre.

 

A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg

NEMZ-KUL-18-1491